A veszett áfa nyomában – a behajthatatlan áfa visszaigénylése

Felcsillanhat a szemük azoknak, akik tort ültek elvesztett áfájuk felett – 2021. június 10-től az olyan, már elévült követelések visszaigénylésére is van remény, melyekre 2020. június 10-e után biggyesztették rá a behajthatatlan áfa címkét.

Mélyen, fájdalmasan és többrétűen húsbavágó anyagi seb a vállalatok pénzügyi szövetében, amikor a megrendelő nem fizeti ki a cechet, és az ilyen-olyan okokból behajthatatlanná válik. A sebet csak mélyíti, hogy a behajthatatlanná vált követelések* kapcsán a befizetett áfa is ködbe vész – egészen mostanáig. Az Európai Bíróság egy márciusi, magyar vonatkozású döntésének hatására ugyanis legalább a vesztett áfa miatti pénzügyi veszteség okozta seb hegedhet be.

Ráadásként egy lengyel precedens (szintén EUB) folyományaként egyszerűsödött az áfa-visszaigénylés procedúrája, mivel az Áfa tv.-ből több, a renitens nemfizetőre vonatkozó feltételt töröltek. Így egyszerűbb az áfa-visszaigénylés feltételeit teljesíteni

Az Áfa-törvény új, örvendetes paragrafussal bővült

Az Áfa tv 2021. június 9-ig csak a 2015. december 31-e utáni behajthatatlan követeléseket vette figyelembe és szabályozta, az új rendelet az ennél „korosabb”, jogos(!) követeléseket is befogad(hat)ja, felkarol(hat)ja.

Az ezt követő időszakra vonatkozó igényérvényesítés is két csoportra bontandó:

  • A 2020. június 10-e, és 2021. június 10-e között bekövetkezett behajthatatlanság esetén 2021. december 7-e a jogvesztési határidő. Amennyiben ez az időintervallum vonatkozik adott esetre, nem szabad Pató Pál úr módjára halogatni – azonnal lépni kell!
  • A 2021. június 10-ével behajthatatlanná váló, a teljesítési határidőt tekintve már „hideg”, elévült követeléseknél 2 éves jogvesztő időintervallumot jelölt meg a hatóság. Ez esetben sem érdemes ölbe tett kézzel ülni, mivel a NAV 6 hónapos ügyintézési határidőt szavazott meg magának.

*Mi a behajthatatlan követelés az áfatörvény alkalmazásában?

Érdemes tisztázni, mit takar a kifejezés:

„Az áfatörvény meghatározása értelmében [2]„behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:

  1. a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi, 
  2. b) a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte, 
  3. c) a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
  4. d) a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.”

Az általános forgalmi adózás rendszerében nem a számviteli törvény fogalma irányadó elsődlegesen, hanem a fenti meghatározásra kell figyelemmel lenni, amikor az adóalap-csökkentés lehetőségét mérlegeljük. Ebből látható, hogy lényegében akkor nyílhat lehetőség adóalap-csökkentésre ezen a jogcímen, ha már nyilvánvaló, hogy a követelés nem fog megtérülni, vagyis véglegesen behajthatatlanná vált.” (forrás: nav.gov.hu)

Ez még mind nem elég, hiszen több lépésben, meghatározott kitételek és dokumentum megfelelésével válik behajthatatlanná egy követelés.

Ürüm az örömben

Az Áfa tv. módosítása vitathatatlanul kedvez, azonban kicsit árnyalja a képet, hogy az európai, 5 éves elévülési standardokhoz képest nálunk csupán egy éves elévülési időt szab a behajthatatlan követelések életképességére.

Keserű pirula az is, hogy továbbra is perre kell menniük azoknak, akiknél a behajthatatlanság legkorábban 2020. június 10-e előtt következett be, azaz 2016. előttre datálódik a történet.