Örökösödési illeték – az öröklés ára

A ránk hagyott juss – legyen az ingatlan vagy ingóság – vagyonosodásnak számít, így (örökösödési) adó, örökösödési, öröklési illeték terheli. Egyes örökösök illeték nélkül, mások ennek teljes vagy kedvezményes megfizetését követően jogosultak a törvény szerint a hagyatékhoz jutni.

Annak meghatározása, hogy kinek, és mekkora összegű örökösödési illetéket kell fizetni, illetve kell-e egyáltalán, több szempont mérlegelésével történik. Az öröklési illeték alapja és mértéke, mentességek és kedvezmények az öröklési illetéknél, valamint a haszonélvezet és használat öröklésének illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben rögzítettek.

Vajon az öröklési illeték vonatkozik az örökösre akkor is, ha egy semmiből előbukkanó amerikai nagynéni/nagybácsi hagyatéka pottyan az ölünkbe, akinek a létezéséről sem tudtunk? Nos, erre is megtudjuk a választ. Cikkünknek nem szándéka minden részletre kiterjedően betekinteni az örökösödési illeték bonyolult témakörébe, csupán a legfontosabb momentumokra világítunk rá. Minden további válaszért keresse könyvelőirodánkat, készséggel segítünk.

Az öröklési illeték 2021

Támaszkodjunk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Az öröklési illeték 2021 információs füzetére, itt remek összefoglalót találunk. Ebből szemezgetünk alább.

Az örökösödési illeték tárgya lehet:

• „örökség – ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is,
• hagyomány,
• meghagyás alapján történő vagyonszerzés,
• kötelesrész szerzése,
• halál esetére szóló ajándékozás.”

Az örökösödési illeték mértéke:

• A hagyaték tiszta értéke után 18%,
• lakástulajdon vagy tulajdonrész öröklése esetén 9%,
• A visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese gépjármű illetve pótkocsi öröklése esetén.

Mikor kell öröklési illetéket fizetni?

Semmi újat nem mondunk: öröklés esetén öröklési illetéket kell fizetni. Az illetékkötelezettség az örökhagyó halálának napján keletkezik, és:

• „A belföldön levő hagyatékra minden esetben kiterjed.
• Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben terjed ki illetékkötelezettség, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli.
• A külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.”

Mikor nem kell öröklési illetéket fizetni

Mentesülhetünk, illetve kedvezménnyel is élhetünk. Kétfajta illetékmentességről beszélhetünk: tárgyi, illetve személyes illetékmentességről.

• Ha az örökös egyenesági rokon (az örökhagyó gyermeke, unokája, dédunokája, szülője, nagyszülője, dédszülője…) Ha az örökös az örökhagyó mostoha vagy nevelt gyermeke, mostoha vagy nevelőszülője, az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes.
• Ha az örökös az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa.
• Ha örökösönként az ingóörökség forgalmi értéke nem haladja meg a 300 ezer forintot.
• A lakástakarék szerződés alapján történő vagyonszerzés.
• Lakóház építésére alkalmas telek illetve tulajdoni hányad, ha az örökös 4 éven belül erre lakóházat épít, és erről az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt nyilatkozik a NAV-nak.
• A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség, azaz az úgynevezett hagyomány.

Készpénzhagyaték utáni öröklési illeték

Jó tudni, hogy nem szabad véka alá rejteni semmilyen „szem előtt nem lévő” készpénzes hagyatékot, ugyanis ami nem kerül be a hagyatéki eljárásba, az megszűnik számunkra létezni, nem tarthatunk rá a későbbiekben igényt.

A készpénz és bankbetétek után egyenesági leszármazottaknak nem kell illetéket fizetni. Az egyéb, 300 000 forintot meghaladó ingóhagyaték illetéke 18%.

Ingatlanhagyaték utáni öröklési illeték

Lakástulajdon után 9%, egyéb ingatlan (garázs…) után 18% az illeték.

Örökösödési illetékkedvezmény kiskorú örökös esetén

Kiskorú örökös esetében a nagykorúvá válástól számított 2 éven keresztül késedelmi pótlék mentesen fizetheti meg az örökösödési illeték mértékét. A határidő lejárta előtti fizetés esetén annyiszor 10% (de maximum 70%) kedvezménnyel fizethető be, ahány évvel korábban teljesíti azt.

Lemondás az örökségről – az örökség visszautasítása

Ha ellenszolgáltatás nélkül mondunk le az örökségről, hagyományról, nincs miért illetéket fizetni. Ha viszont úgymond eladjuk az örökség jogát, ajándékozási illetéket rónak ki, mely illeték számítási alapja az ellenérték összege.

Nem kell fizetni akkor sem, ha az örökséget ingyen átengedjük más örökösnek, viszont az átengedett örökséget megszerzőre megint csak vonatkozik az illetékkötelezettség a hagyaték után. Ha az átengedés visszteher formájában történik, az örökös öröklési, a megszerző pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell, hogy fizessen.

A hagyaték bejelentése

„Ha a hagyatékot közjegyző vagy bíróság adja át, azt a közjegyző, illetve a bíróság jelenti be a NAV-nak. A közjegyzőnek a teljes hatályú hagyatékátadó végzést, a bíróságnak a hagyatéki vagy tulajdonjogi perben hozott határozatát a jogerőre emelkedéstől, véglegessé válástól számított 15 napon belül kell megküldenie a NAV-hoz.

A végzéshez, határozathoz csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát is. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésekor is.

Az öröklés után járó illetéket az az adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van.”

Az örökös bejelentési kötelezettsége – hagyatéki kimutatás

„Valamennyi örökös, külön-külön, az örökhagyó halálától számított 90 napon belül köteles a „hagyatéki kimutatás” (HK) nyomtatványon a NAV-nak bevallást adni, vagy a hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyzőnél kérni, ha a közjegyző a hagyatéki eljárást nem köteles hivatalból megindítani, de az egy örökösnek jutó ingóörökség a 300 000 forint forgalmi értéket meghaladja.

Erre az örököst a halálesetet követő meghallgatás, illetve leltározás során a leltározásra jogosult szerv köteles figyelmeztetni. Ezt az eljárás során a kiállított iraton is fel kell tüntetni.

Az örökös ahhoz az adóigazgatósághoz tesz bejelentést, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt. Ennek hiányában a NAV vezetője jelöli ki az illetékes adóigazgatóságot.

A hagyatéki kimutatásban bejegyzett adatokat a NAV bizonyos esetekben jogosult felülvizsgálni. Ezzel kapcsolatban ellenőrzést is végezhet, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján.

Ha a hagyatéki eljárást sem hivatalból, sem kérelemre nem kell megindítani, a közjegyző a hozzá beterjesztett hagyatéki kimutatást a NAV-nak továbbítja.”

Meglepő adatok – halálozási statisztika – ha már örökség…

Korunk dögvésze, a Covid-19 miatt naponta szembesülünk a halálozási statisztika adataival. Kíváncsiak lettünk, hiszen könyvelőiroda lévén az adatok, a statisztika hozzátartoznak a könyvelő mindennapjaihoz, függetlenül attól, hogy ez a drámaian szomorú téma nem kapcsolódik a könyvelés, sem az örökösödési illeték témaköréhez…

A KSH adatait nézve azt tapasztaljuk, hogy 1990-ben 145 660 honfitársunk hunyt el, 2020-ban 141 002 fő, melyből a koronavírus miatt meghalt emberek száma 8981 fő. Ha végigzongorázzuk a sort, azt látjuk, hogy míg 2019-ben nem egészen 130 ezren, addig tavaly már 140 ezren haltak meg. Persze itt szót kell ejtenünk a népességszámról is. 1990 – 10 374 823 fő; 2019 – 9 772 756 fő; 2020 – 9 769 526 fő. Elgondolkodtató adatok.

Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000093.TV